Mi történik, ha felismersz valakit anélkül, hogy ismernéd?
A szerelem íze. És mi lehetne édesebb, mint ha ezt a találkozást a zene idézi fel? Mindannyian irigyelhetjük Tom Bourgeois-t, hogy így találkozott Lili Boulanger (1893-1918) kompozícióival. De köszönetet mondhatunk neki azért is, hogy ezt a találkozást egy ritka intenzitású tribute-albummá alakította át. A zeneszerző és szaxofonos 14 számon keresztül nem csupán a mű érzékeny interpretációját nyújtja: tovább megy, és feltárja, milyen visszhangjai lehetnek ennek a száz évvel ezelőtt írt zenének a saját megközelítésével. Így a zenei színek és a líraiság egy bizonyos formája közös jelzőfényt jelentenek egy rendkívül aktuális tájképen, amelyet Bourgeois már számos más projektjével (többek között a Murmures, a Moanin’ Birds, vagy a Rumeurs) is felfedezett. Az eredmény egy olyan zene, amely néha a jazzből, néha a kortárs zenéből merít, de anélkül, hogy pusztán kollázst vagy patchworköt hozna létre. Ellenkezőleg, ami ezt a szövetséget alkotja, az inkább egy egységes hang egyedisége. Az erőteljes Théo Lanau, Lennart Heyndels és Alex Koo (és néhány számban Harcsa Veronika és Vincent Courtois) kíséretében, Tom Bourgeois Lili albuma paradox zenét kínál nekünk, amely egyszerre nagyon konstruált és szabad is. Egy olyan zenét, amely él, emlékeztetve minket arra, hogy a szerelem túllép a nemeken és az éveken. Maurice Ravel zenéjén már végzett hasonló munkát vonósnégyese „újraértelmezésével”,
a Murmures című dupla lemezének (2018) második CD-jén.
Az ilyen típusú átdolgozás célja, hogy a zene másként szólaljon meg. És itt minden bizonnyal Lili Boulanger előtt tisztelegni.

Maxime Coton