Schola Hungarica Crux Gloriosa
BMCCD206
2013
Egy- és többszólamú liturgikus énekek a Szent Kereszt tiszteletére
A Szent Kereszt kultusza: magának a Keresztrefeszítettnek kultusza. Mint Aquinói Tamás kifejti, azt a tiszteletet, szeretetet és imádást, melyet a keresztfán meghalt iránt érezett az Egyház, mintegy átvitte arra a fára, melyen az ő vére kiömölt, azután másodlagosan a kereszt különféle képmásaira. Másként mondva: a keresztfa szemlélete felkeltette és növelte a hívekben a Megváltó iránti tiszteletet, szeretetet és imádást, a kereszt a maga tárgyi voltában segítette az imádás szellemét...
Előadók
vezényel:
Szendrei Janka (2, 6, 8, 9, 11, 13, 15, 18)
Dobszay László (1, 3, 4, 5, 7, 10, 12, 14, 16, 17, 19)
Produkciós adatok
Felvétel: Erdélyi Péter, Sümegi ferences templom, 2009 június – közönet a sümegi ferences közösségnek
Zenei rendező: Wilheim András
Keverés, editálás és master: Erdélyi Péter, ArtField Studio, Piliscsaba
Design-Content: GABMER / Bachman
Producer: Gőz László
Label manager: Bognár Tamás
Készült a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával
Ajánlók
Rebecca Tavener - Choir & Organ *** (en)
Sylvia Urdová - Hudobný život (sk)
Kovács Ilona - Gramofon ***** (hu)
Szabó Ildikó - Papiruszportál (hu)
3500 HUF
11 EUR
Crux Gloriosa – Egy- és többszólamú liturgikus énekek a Szent Kereszt tiszteletére
01
Beneventán antifonák a Kereszt hódolatára, nagypénteken
3:42
02
Responsorium a Szent Kereszt ünnepére (órómai dallamon)
1:53
03
Ambrozián Belépő ének és áldozási ének Szent Kereszt ünnepére
2:19
04
John Dunstable: (? - 1453): O crux (három szólamra)
5:30
05
Bevonulási ének tropusokkal
4:05
06
Alleluja sequentiával
2:59
07
Nicolas Gombert (ca. 1495 – 1560): O crux splendidior (hat szólamra)
5:12
08
Felajánlási ének
6:17
09
Áldozási ének
0:56
10
Jacobus Clemens non Papa (ca. 1510 – ca. 1556): Haec est arbor dignissima
5:27
11
Bevonulási ének
2:01
12
Felajánlási ének
5:59
13
Áldozási ének
0:43
14
Jacobus Clemens non Papa (ca. 1510 – ca. 1556): O crux benedicta
3:15
15
Antifona
3:17
16
Responzórium
2:35
17
Giovanni Pierluigi da Palestrina (ca. 1525 – 1594): Crucem sanctam
3:07
18
Antifona-sorozat Szent Kereszt ünnepére
2:43
19
Giovanni Pierluigi da Palestrina: Adoramus te Christe
2:21
Teljes idő 64:21
CRUX GLORIOSA
Egy- és többszólamú liturgikus énekek a Szent Kereszt tiszteletére
A Szent Kereszt kultusza: magának a Keresztrefeszítettnek kultusza. Mint Aquinói Tamás kifejti, azt a tiszteletet, szeretetet és imádást, melyet a keresztfán meghalt iránt érezett az Egyház, mintegy átvitte arra a fára, melyen az ő vére kiömölt, azután másodlagosan a kereszt különféle képmásaira. Másként mondva: a keresztfa szemlélete felkeltette és növelte a hívekben a Megváltó iránti tiszteletet, szeretetet és imádást, a kereszt a maga tárgyi voltában segítette az imádás szellemét.
Ez a teológiai sorrend a személytől és eseménytől a tárgyig történetileg is igaz. A kiindulópont: a Keresztrefeszített iránti imádás, hálaadás volt. A 4. század elején Nagy Konstantin császár bazilikát emeltetett azon a helyen, ahol Jézust keresztre feszítették, és ahol a császár anyjának, Helénának sürgetésére magát a keresztfát megtalálták. Ekkortól kezdve a jeruzsálemi keresztények és zarándokok hódolattal járultak a kereszt-ereklyéhez, és azt megcsókolva fejezték ki hálaadásukat a megváltásért. A 7. században Khosroes perzsa király elrabolta a keresztet; de Heraclius római császár legyőzve őt visszaszerezte, és a Kálvárián épült bazilikába vitette az ereklyét. Később e keresztből apró szilánkokat kértek és kaptak egyes helyi egyházak, először (a legnagyobbikat) Konstantinápoly. A Kereszt tisztelete mind a keleti, mind a nyugati egyházban elterjedt: a hívek csodálattal és szeretettel szemlélték, s kérték védelmét. A Kereszt liturgikus ünneplése mindenekelőtt a Nagypéntekhez kapcsolódott, de később a Kereszt két saját ünnepet is kapott: a korábbi szeptember 14-én volt (a Szent Kereszt felmagasztalása), a későbbi május 3-án (a Szent Kereszt megtalálása).
A Kereszt-tisztelet korszakai jól tükröződnek az ünnepi énekekben. A legrégebbiek a Krisztushoz szólnak, hálát adnak a megváltásért és dicsőítik a keresztet, mint a megváltás eszközét. Egy másik énekcsoport Nagy Konstantin történetét mondja el, akinek a társ-császárral való sorsdöntő csatája előtti éjszaka látomás adta tudtul, hogy „e jelben győzni fogsz”. A császár keresztalakú hadijelvényeket készíttetett, és a csatát valóban megnyerte. Helyet kapott az énekek között az az elbeszélés is, mely szerint a Kálvárián három keresztet találtak; úgy tudták meg, melyik volt Krisztusé, hogy azokat egy halotthoz érintették, ki az egyik érintésére életre támadt. Egy későbbi legenda szerint a jeruzsálemiek elrejtették az ereklyét, és vezetőjük (aki a Júdás nevet viselte), csak Heléna királynő parancsára mutatta meg a rejtekhelyet. Az énekek harmadik csoportja a kereszt jelét magasztalja, és annak védelmét kéri. A Szent Kereszt tisztelete az egész zenetörténetre hatással volt. Így tematikus lemezünk egyfajta keresztmetszete a liturgikus ének történetének.
Dicsőítő énekeket találunk róla a keleti egyház régi liturgiájában, nyugaton pedig először a nagypénteki szertartásrendben. Az ólatin rítusok (beneventán, órómai, milánói) archaikus dallamokkal kapcsolódnak e szövegekhez (belőlük válogat a hanglemez 1-3. tétele). A beneventán rítusban ugyanazok az énekek görögül is, latinul is elhangzanak.
A második tételcsoport a Szent Kereszt ünnepének régi misetételeiből válogat. Az Introitushoz (Bevonulási énekhez) egyes francia forrásokban kommentáló tropusokat is fűztek (5. sz.), az allelujához pedig szinte mindenütt – a helyi egyházra jellemző – verses sequentiákat csatoltak (6. sz.). A Felajánlási éneket a 12-13. századi hosszú verzusokkal bővítve énekelték, ezzel az egész mise legnagyobb szabású műfaját alakították ki (8. sz.).
A harmadik tételcsoport egy középkori kuriózum. A római egyház szokásától eltérően olyan misetételek is létrejöttek (talán a kelta egyházakban), melyek nem bibliai szövegeket dolgoztak fel, hanem a legendák anyagából merítettek. Az Introitus még a zsoltárverset is ilyen részlettel helyettesíti; az offertorium rendkívüli hosszúságával és a gregoriántól elütő dallamstílusával kelt figyelmet (12. sz.). A hozzájuk csatolt Áldozási ének is magyarországi ritkaság (13. sz.) A negyedik tételcsoport a gregorián késői korszakából szemezget, magyar kódexek anyagát felhasználva. Először egy hosszú antifonát hallunk, melyhez egyedül álló módon verzus és részleges visszatérés kapcsolódik (15. sz.).
A 16. sz. responzórium furcsa, modern dallama után egy rövid antifona-ciklus a kereszt megtalálásának legendáját adja elő tömörített formában (18. sz.) Az itt énekelt szövegeket (sok más, népszerű tétellel, pl. a Vexilla Regis himnusszal együtt) zeneszerzők hosszú sora dolgozta fel több szólamban a 13. és 20. század között. Az egyes ciklusokat ilyen polifon művekkel választottuk el egymástól. Az ólatin rítusok korában a többszólamú ének természetesen még ismeretlen volt; de a három tételes ciklust ezért a korai polifóniából vett tétellel zárjuk (Dunstable, 4. sz.). A továbbiakban reneszánsz motetták következnek, egy Gomberttől (aki Josquin de Pres tanítványa volt, 7.pl.4), két tétel Clemens non Papa-tól (műve a 16. század közepének fejlett, dús hangzású polifóniájának jó példája 10, 14. sz.), végül két rövid, klasszikus tétel Palestrinától (17, 19. sz.).
Dobszay László
Egy- és többszólamú liturgikus énekek a Szent Kereszt tiszteletére
A Szent Kereszt kultusza: magának a Keresztrefeszítettnek kultusza. Mint Aquinói Tamás kifejti, azt a tiszteletet, szeretetet és imádást, melyet a keresztfán meghalt iránt érezett az Egyház, mintegy átvitte arra a fára, melyen az ő vére kiömölt, azután másodlagosan a kereszt különféle képmásaira. Másként mondva: a keresztfa szemlélete felkeltette és növelte a hívekben a Megváltó iránti tiszteletet, szeretetet és imádást, a kereszt a maga tárgyi voltában segítette az imádás szellemét.
Ez a teológiai sorrend a személytől és eseménytől a tárgyig történetileg is igaz. A kiindulópont: a Keresztrefeszített iránti imádás, hálaadás volt. A 4. század elején Nagy Konstantin császár bazilikát emeltetett azon a helyen, ahol Jézust keresztre feszítették, és ahol a császár anyjának, Helénának sürgetésére magát a keresztfát megtalálták. Ekkortól kezdve a jeruzsálemi keresztények és zarándokok hódolattal járultak a kereszt-ereklyéhez, és azt megcsókolva fejezték ki hálaadásukat a megváltásért. A 7. században Khosroes perzsa király elrabolta a keresztet; de Heraclius római császár legyőzve őt visszaszerezte, és a Kálvárián épült bazilikába vitette az ereklyét. Később e keresztből apró szilánkokat kértek és kaptak egyes helyi egyházak, először (a legnagyobbikat) Konstantinápoly. A Kereszt tisztelete mind a keleti, mind a nyugati egyházban elterjedt: a hívek csodálattal és szeretettel szemlélték, s kérték védelmét. A Kereszt liturgikus ünneplése mindenekelőtt a Nagypéntekhez kapcsolódott, de később a Kereszt két saját ünnepet is kapott: a korábbi szeptember 14-én volt (a Szent Kereszt felmagasztalása), a későbbi május 3-án (a Szent Kereszt megtalálása).
A Kereszt-tisztelet korszakai jól tükröződnek az ünnepi énekekben. A legrégebbiek a Krisztushoz szólnak, hálát adnak a megváltásért és dicsőítik a keresztet, mint a megváltás eszközét. Egy másik énekcsoport Nagy Konstantin történetét mondja el, akinek a társ-császárral való sorsdöntő csatája előtti éjszaka látomás adta tudtul, hogy „e jelben győzni fogsz”. A császár keresztalakú hadijelvényeket készíttetett, és a csatát valóban megnyerte. Helyet kapott az énekek között az az elbeszélés is, mely szerint a Kálvárián három keresztet találtak; úgy tudták meg, melyik volt Krisztusé, hogy azokat egy halotthoz érintették, ki az egyik érintésére életre támadt. Egy későbbi legenda szerint a jeruzsálemiek elrejtették az ereklyét, és vezetőjük (aki a Júdás nevet viselte), csak Heléna királynő parancsára mutatta meg a rejtekhelyet. Az énekek harmadik csoportja a kereszt jelét magasztalja, és annak védelmét kéri. A Szent Kereszt tisztelete az egész zenetörténetre hatással volt. Így tematikus lemezünk egyfajta keresztmetszete a liturgikus ének történetének.
Dicsőítő énekeket találunk róla a keleti egyház régi liturgiájában, nyugaton pedig először a nagypénteki szertartásrendben. Az ólatin rítusok (beneventán, órómai, milánói) archaikus dallamokkal kapcsolódnak e szövegekhez (belőlük válogat a hanglemez 1-3. tétele). A beneventán rítusban ugyanazok az énekek görögül is, latinul is elhangzanak.
A második tételcsoport a Szent Kereszt ünnepének régi misetételeiből válogat. Az Introitushoz (Bevonulási énekhez) egyes francia forrásokban kommentáló tropusokat is fűztek (5. sz.), az allelujához pedig szinte mindenütt – a helyi egyházra jellemző – verses sequentiákat csatoltak (6. sz.). A Felajánlási éneket a 12-13. századi hosszú verzusokkal bővítve énekelték, ezzel az egész mise legnagyobb szabású műfaját alakították ki (8. sz.).
A harmadik tételcsoport egy középkori kuriózum. A római egyház szokásától eltérően olyan misetételek is létrejöttek (talán a kelta egyházakban), melyek nem bibliai szövegeket dolgoztak fel, hanem a legendák anyagából merítettek. Az Introitus még a zsoltárverset is ilyen részlettel helyettesíti; az offertorium rendkívüli hosszúságával és a gregoriántól elütő dallamstílusával kelt figyelmet (12. sz.). A hozzájuk csatolt Áldozási ének is magyarországi ritkaság (13. sz.) A negyedik tételcsoport a gregorián késői korszakából szemezget, magyar kódexek anyagát felhasználva. Először egy hosszú antifonát hallunk, melyhez egyedül álló módon verzus és részleges visszatérés kapcsolódik (15. sz.).
A 16. sz. responzórium furcsa, modern dallama után egy rövid antifona-ciklus a kereszt megtalálásának legendáját adja elő tömörített formában (18. sz.) Az itt énekelt szövegeket (sok más, népszerű tétellel, pl. a Vexilla Regis himnusszal együtt) zeneszerzők hosszú sora dolgozta fel több szólamban a 13. és 20. század között. Az egyes ciklusokat ilyen polifon művekkel választottuk el egymástól. Az ólatin rítusok korában a többszólamú ének természetesen még ismeretlen volt; de a három tételes ciklust ezért a korai polifóniából vett tétellel zárjuk (Dunstable, 4. sz.). A továbbiakban reneszánsz motetták következnek, egy Gomberttől (aki Josquin de Pres tanítványa volt, 7.pl.4), két tétel Clemens non Papa-tól (műve a 16. század közepének fejlett, dús hangzású polifóniájának jó példája 10, 14. sz.), végül két rövid, klasszikus tétel Palestrinától (17, 19. sz.).
Dobszay László
Az egyszólamú tételek forrásai:
Paleographie Musicale XIV. Solesmes, 1995, pp. 174–176. (1. sz.)
Órómai Antiphonále, 12. század, Roma, Biblioteca Apostolica Vaticana Archivio S.Pietro B 79. (2. sz.)
Antiphonale Missarum juxta ritum Sanctae Ecclesiae Mediolanensis; Romae, 1935. (3. sz.)
Apt-i Tropárium, lásd Monumenta Monodica Medii Aevi III. (5. sz.)
St. Yrieix-i Graduale, 11. század, Paris, Bibliothèque Nationale Cod. 903. (5. és 8. sz.)
York-i Graduale, 15. század, Oxford, Bodleian könyvtár MS. Lat. liturg. b. 5. (6. és 9. sz.)
Ravennai Graduale (Forlimpopoli), 11–12. sz. Modena, Archivio Capitulare Ms. O.I.7. (12. sz.)
Pozsonyi Antiphonále, 15. század, Bratislava/Pozsony, Knauz 2. (15. sz.)
Futaki Ferenc Graduáléja, 15. század, Isztambul, Topkapi Sarai, Deissmann 68. (13. sz.)
Isztambuli Antiphonále, 14. század, Isztambul, Topkapi Sarai Deissmann 42. sz. (16 és 18. sz.)
Szövegek:
1. Antiphonae ad adorationem Crucis (feria VI in Parasceve), more Beneventano:
Beneventán antifonák a Kereszt hódolatára, nagypénteken
Proskynumen ton stauron su, ke ton tipon tu stauro su, ke tou staurotentos tin dinamin. – Adoramus crucem tuam, et signum de cruce tua, et qui crucifixus est virtutem. – Ton stauron su proskynumen, Kyrie, ke tin agin su anastasin doxazomen, deute, pantes, proskynumen tin tu Christu anastasin. – Crucem tuam adoramus, Domine, et sanctam resurrectionem tuam glorificamus; venite gentes, adoremus Christi resurrectionem. – Enumen se, Christe, ke ymnologu- men se, oti dia tu stauru exigorasas ton cosmon. Laudamus te, Christe, et hymnum dicimus tibi, quia per crucem redemisti mundum.
A te keresztedet imádjuk, és a te keresztednek jelét, és azt, kit keresztre feszítettek: az Erőt. A te keresztedet imádjuk, Urunk, és szent feltámadásodat dicsőítjük; jöjjetek, népek, imádjuk Krisztus feltámadását. Dicsérünk téged, Krisztus, és himnuszt éneklünk neked, mert kereszted által megváltottad a világot.
2. Responsorium in festo Sanctae Crucis (in melodia „veteri Romana”)
Responsorium a Szent Kereszt ünnepére (órómai dallamon)
Hoc signum crucis erit in caelo, cum Dominus ad iudicandum venerit, nunc manifesta erunt abscondita cordis nostrae, * alleluia. V) Cum sederit Filius hominis in sede meiestatis suae, et ceperit iudicare saeculum per ignem. * Alleluia.
A keresztnek jele lesz az égen, amikor az Úr eljön ítéletre, most feltárulnak szívünknek elrejtett dolgai, * alleluja. V) Amikor az Emberfia fenségének trónusán fog ülni, és elkezdi tűz által megítélni a világot.* Alleluja.
3. Ingressa et Transitorium in festo Sanctae Crucis (more Ambrosiano)
Ambrozián Belépő ének és áldozási ének Szent Kereszt ünnepére
a. O Crux illa magna, fallens gaudia tartarorum, et resolvens vinculas peccatorum! Gaudeant omnes gentes, quia Rex noster infernum vicit, hallelujah.
b. Sicut misertus es, Deus, latroni in Cruce, memento mei, Domine, in regno tuo, hallelujah.
a. Ó fenséges kereszt, ki megcsaltad a poklok örömét, és feloldottad a bűnösök bilincseit! Örvendjenek minden népek, mert Királyunk legyőzte az alvilágot, alleluja.
b. Miként megkönyörültél, Isten, a kereszten függő latornak, emlékezzél meg rólam, Uram, a te országodban, alleluja.
4. John Dunstable (? – c. 1370) : O crux (3 vocum)
John Dunstable (? – 1370 körül): O crux (3 szólamra)
O crux gloriosa, o crux adoranda, o lignum pretiosum, et admirabile signum, per quod et diabolus est victus, et mundus Christi sanguine redemptus. O crux splendidior cunctis astris, mundo celebris, hominibus multum amabilis, sanctior universis, quae sola fuisti digna portare talentum mundi; dulce lignum, dulces clavos dulcia ferens pondera. Salva praesentem catervam in tuis hodie laudibus congregatam.
Ó dicsőséges kereszt, ó imádandó kereszt, ó drágalátos fa és csodálatos jel, mely által a Sátán legyőzetett, és Krisztus vérével a világ megváltatott. Ó kereszt, minden csillagnál ragyogóbb, az egész világnál dicsőbb, az embereknek nagyon szeretett, mindeneknél szentebb, mely egyedül voltál méltó a világ díját hordozni: drága fa, drága szegek, drága terhet hordozók. Üdvözítsd jelenlévő népedet, mely ma a te dicséretedre összegyülekezett.
5. Introitus cum tropis
Bevonulási ének tropusokkal
Ecce crucem Domini, nocuae discedite partes: Nos autem gloriari oportet, Crux victrix vincit, crux crimen et omne repellit: in cruce Domini nostri Iesu Christi; credere iam Christum nos convenit in crucifixum: in quo est salus, vita, et resurrectio nostra, est via, dux Christus, et nostra redemptio Christus: per quem salvati et liberati sumus. Psalmus: Deus misereatur nostri et benedi- cat nobis, illuminet vultum suum super nos et misereatur nostri. Gloria Patri et Filio et Spiritui Sancto, sicut erat in principio et nunc et semper, et in saecula saeculorum amen. Nos autem gloriari...
Íme az Úr keresztje, távozzatok, ártalmas erők: Nekünk pedig dicsekednünk kell, a győztes kereszt győzelmet szerzett, és a kereszt minden bűnt elűzött: a mi Urunk, Jézus Krisztus keresztjében; illik, hogy immár higgyünk a keresztre feszített Krisztusban: kiben a mi üdvösségünk, életünk és feltámadásunk; utunk és vezérünk Krisztus, megváltásunk Krisztus, kiben üdvözültünk és megszabadultunk. Zsoltár: Könyörüljön rajtunk az Isten, és áldjon meg minket, világosítsa reánk az ő orcáját, és könyörüljön rajtunk. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, miképpen kezdetben vala, most és mindenkor, és mindörökkön örökké amen. Nekünk pedig dicsekednünk kell...
6. Alleluia cum sequentia
Alleluja sequentiával
a. Alleluia. Dulce lignum, dulces clavos, dulcia ferens pondera, quae sola fuisti digna sustinere regem caelorum et Dominum. b. Salve crux sancta, arbor digna, cuius robur pretiosum mundi ferret talentum, ut hostis per lignum victor ligno revinceretur. Quodque exortus mortis primis erat terrigenis paradiso propul- sis; causa etiam vitae foret cunctis Christi morte vere vivificatis. Horrificum tu es semper signum inimicis, crux sancta, saevis, quam mors pavet, infernusque timet, quae Christo suos reconsignat. Cui laus sit in aevum.
a. Alleluja. Édes fa, édes szegek, édes terhet hordozók: egyedül te voltál méltó mennyek királyát, az Urat hordozni.
b. Üdvözlégy, szent kereszt, méltó fa, melynek ereje a világ értékes díját hordozta, hogy az ellenség, mely fa által győzött, ismét fa által győzessék le. Hogy ami a halál kezdete volt, mikor az első földlakók a paradicsomból kiűzettek, legyen az élet szerzője mindazoknak, kik Krisztus halálával valóban életre keltek. Szent kereszt, mindig félelmetes jel a vad ellenség számára; tőled sápad a halál, fél az alvilág, de Krisztus számára megjelölöd övéit. Őneki legyen dicséret mindörökké.
7. Nicolas Gombert (c. 1495 – 1560): O crux splendidior (6 vocum)
Nicolas Gombert (kb. 1495 – 1560): O crux splendidior (6 szólamra)
O crux plendidior cunctis astris, mundo celebris, hominibus multum amabi- lis, sanctior universis: quae sola digna fuisti portare salutem mundi. O crux gloriosa, o crux adoranda, o lignum pretiosum, et admirabile signum, per quod et diabolus est vinctus et mundus Christi sanguine redemptus.
Ó kereszt, minden csillagnál ragyogóbb, az egész világnál dicsőbb, az embereknek nagyon szeretett, mindeneknél szentebb, mely egyedül voltál méltó a világ üdvét hordozni. Ó dicsőséges kereszt, ó imádandó kereszt, ó drágalátos fa és csodálatos jel, mely által a Sátán legyőzetett, és Krisztus vérével a világ megváltatott.
8. Offertorium
Felajánlási ének
Protege, Domine, plebem tuam per signum sanctae Crucis ab omnibus insidiis inimicorum omnium, * ut tibi gratam exhibeamus servitutem, et acceptabile tibi fiat sacrificium nostrum, alleluia. V) In conspectu tuo, Domine, sint acceptabile preces nostrae per signum et virtutem sanctae Crucis, per quem salvati ac liberati sumus. * Ut tibi gratam... V) Salvator mundi, salva nos omnes, et cuncta nocentia a nobis procul repelle, atque ad protegendum nos dexteram tuae maiestatis extende. * Ut tibi...
Oltalmazd, Uram, a te népedet a kereszt jelével minden ellenség ármánya ellen, * hogy neked méltó szolgálatot mutasson be, és elfogadható legyen számodra a mi áldozatunk, alleluja. V) Legyenek elfogadhatók a mi kéréseink színed előtt, Urunk, a szent kereszt jele és ereje által, mely nekünk üdvösséget és szabadulást szerzett. * Hogy neked... V) Világ üdvözítője, üdvözíts mindnyájunkat, és minden ártalmas dolgot tőlünk messze űzzél, és védelmünkre nyújtsd ki fenséges jobbodat. * Hogy neked...
9. Communio
Áldozási ének
Per lignum servi facti sumus, et per sanctam crucem liberati sumus; fructus arboris seduxit nos, filius Dei redemit nos, alleluia.
Egy fa által szolgákká lettünk, és a szent keresztfa által megszabadultunk; a fa gyümölcse rászedett minket, és Isten Fia megváltott minket, alleluja.
10. Jacobus Clemens non Papa (c. 1510 – c. 1556): Haec est arbor dignissima
Jacobus Clemens non Papa (1510 k. – 1556 k.): Haec est arbor dignissima
Haec est arbor dignissima, in qua salutis auctor propria morte mortem omnium superavit. O crux benedicta, quae sola fuisti digna portare regem caelorum et Dominum. T
Ez az az igen méltóságos fa, melyen az üdvösség szerzője saját halálával legyőzte halálunkat. Ó áldott kereszt, mely egyedül voltál méltó a mennyek királyát, az Urat hordozni.
11. Introitus
Bevonulási ének
Dum esset gens congregata super Danubium, ecce vir in nocte splendidus apparuit Constantino regi dicens, alleluia. V) Aspice in Oriente, et vide signum per quod accipies virtutem. Dum esset gens...
Mikor nagy nép gyülekezett össze a Dunánál, íme, egy ragyogó férfi jelent meg az éjszaka Konstantinus királynak, mondván, alleluja. V) Tekints napkeletre, és lássad a jelet, melyben majd győzelmet szerzesz. Mikor nagy nép...
12. Offeretorium
Felajánlási ének
Veniens vir splendidissimus ad Constantinum regem, nocte suscitavit eum dicens: aspice in caelum, et vide signum crucis Domini, per quod accipies virtutem et fortitudinem. * Viso autem signo hoc rex fecit similudinem crucis, quam viderat in caelum, et glorificavit Deum, alleluia. V) Aspectus quidem visio gloriosissimi signi cor regis laetificaverat non modicum, similitudinem namque crucis curavit rex, matri solicitudine magnae ostendere, ut hoc Christi veri Dei curcifixi vexillum a Iudaeis exquaerere quamtotius festinare, quaeque illam inventam mirifice collocavit ex auro argentoque tecam faciens. * Viso autem.
Egy ragyogó férfi jelent meg Konstantinus királynak, felébresztette őt éjjel, mondván: Tekints az égre, és lásd az Úr keresztjének jelét, mely által győzelmet és erőt szerzesz. * Látván pedig a jelet ez a király, megcsináltatta annak a keresztnek képmásmását, melyet az égen látott, és dicsőítette az Istent. V) A dicsőséges jelnek látomása nem kevéssé felvidította a király szívét; és elkészíttette a keresztnek hasonmását, azután anyjának nagy szorgalmazására azon munkálkodott, hogy Krisztusnak, az igaz Isten keresztre feszítettjének jelét a zsidóktól mielőbb megszerezze; s miután megtalálta, aranyból és ezüstből készült ládában helyezte el. * Látván pedig...
Egy ragyogó férfi jelent meg Konstantinus királynak, felébresztette őt éjjel, mondván: Tekints az égre, és lásd az Úr keresztjének jelét, mely által győzelmet és erőt szerzesz. * Látván pedig a jelet ez a király, megcsináltatta annak a keresztnek képmásmását, melyet az égen látott, és dicsőítette az Istent. V) A dicsőséges jelnek látomása nem kevéssé felvidította a király szívét; és elkészíttette a keresztnek hasonmását, azután anyjának nagy szorgalmazására azon munkálkodott, hogy Krisztusnak, az igaz Isten keresztre feszítettjének jelét a zsidóktól mielőbb megszerezze; s miután megtalálta, aranyból és ezüstből készült ládában helyezte el. * Látván pedig...
13. Communio
Áldozási ének
O crux, nitide lignum, quia super te pependit redemptor noster, quia salus mundi facta es, alleluia.
Ó kereszt, te ragyogó jel, mert rajtad függött a mi Megváltónk, ki a világ üdvösségére lettél, alleluja.
14. Jacobus Clemens non Papa (c. 1510 – c. 1556) : O crux benedicta
Jacobus Clemens non Papa (1510 k. – 1556 k.): O crux benedicta
O crux benedicta, quia in te pependit Salvator mundi, et in te triumphavit Rex angelorum, alleluia. Adoramus te Christe, et benedicimus tibi, quia per sanctam crucem tuam redemisti mundum, alleluia.
Ó áldott kereszt, mert terajtad függött a világ Üdvözítője, és terajtad diadalmaskodott az angyalok Királya, alleluja. Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged, mert szent kereszted által megváltottad a világot, alleluja.
15. Antiphona
Antifona
O crux gloriosa, o crux adoranda, o lignum pretiosum, et admirabile signum, per quod et diabolus est victus et mundus Christi sanguine redemptus, alleluia. V) Arbor amara nimis de sede pia paradiso illos eduxit, quos vita beata reduxit ad vitae regnum per te, venerabile signum, alleluia...
Ó dicsőséges kereszt, ó imádandó kereszt, ó drágalátos fa és csodálatos jel, mely által a Sátán legyőzetett, és Krisztus vérével a világ megváltatott, alleluja. V) Ama szerfölött keserű fa az ősszülőket paradicsomi gyermeki helyükről elkergette, a boldog élet pedig visszavezette őket az élet országába általad, a keresztfa tiszteletreméltó jele, alleluja...
16. Responsorium
Responzórium
Ex divinare caritatis beneficio in longum et latum crucis fit dimensio, * ut ipsius sublimitas aqtque profundum ad vitam ** circumquaue reintegret mundum. V) Lignum vitae in cruce tua, Domine, manifestum est. .* Ut ipsius... V) Gloria Patri et Filio et Spiritui Sancto. ** Cricumuaque.
Az isteni szeretet jóvoltából a (föld) széltében-hosszában kiterjedt a kereszt, * hogy magassága és mélysége köröskörül ** mindenfelé visszahozza a világot az életre. V) Az élet fája, Urunk, a te keresztedben megjelent. * Hogy magassága... V) Dicsőség az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek. ** Mindenfelé visszahozza...
17. Pierluigi da Palestrina (c. 1525 – 1594): Crucem sanctam
Pierluigi da Palestrina (c. 1525 – 1594): Crucem sanctam
Crucem sanctam subiit, qui infernum confregit, accinctus est potentia, surrexit die tertia, alleluia.
Szent keresztjét fölvevé, és a poklot legyőzé, hatalomba öltöze, harmadnapra fölkele, alleluja.
18. Series antiphonarum ad festum Sanctae Crucis
Antifona-sorozat Szent Kereszt ünnepére
a. Helena Constantini mater Ierosolimam petiit, alleluia. – b. Tunc praecepit eos omnes igne cremari, at illi timentes tradiderunt Iudam, alleluia. – c. Cumque ascendisset Iudas de lacu, perrexit ad locum ubi iacebat sancta crux, alleluia. – d. Orabat Iudas: Deus, Deus meus, ostende mihi lignum sanctae crucis, alleluia. – e. Cum orasset Iudas com- motus est locus ille, in quo sancta crux iacebat, alleluia. – f. Helena sancta dixit ad Iudam: comple desiderium meum et vive super terram, ut ostendas mihi, quae dicitur Calvariae locus, ubi absconditum est pretiosum lignum dominicum, alleluia.
a. Heléna, Kontantinus anyja Jeruzsálembe utazott, alleluja. – b. Akkor megparancsolta, hogy tűzzel égessék meg őket, de azok féltek kiadni Júdást, alleluja. – c. Amikor Júdás feljött a veremből, odament arra a helyre, ahol a szent kereszt feküdt, alleluja. – d. Imádkozott Júdás: Isten, én Istenem, mutasd meg nekem a szent kereszt helyét, alleluja. – e. Amikor Júdás imádkozott, megrendült a hely, ahol a szent kereszt feküdt, alleluja. – f. Szent Heléna ezt mondta Júdásnak: teljesítsed kívánságomat, és úgy élj ezen a földön, hogy megmutatod nekem a Kálvária helyét, hol az Úr drága fáját elrejtették, alleluja.
19. Palestrina: Adoramus te Christe
Adoramus te, Christe, et benedicimus tibi, quia per sanctam crucem tuam redemisti mundum.
Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged, mert szent kereszted által megváltottad a világot.