Bizánci mozaikok II

A 2010-ben – megjelenése után pár hónappal Supersonic-díjjal elismert – Bizánci mozaikok című kiadványunk folytatása ez a lemez. Akkor ezt írtam az ismertetőben:

„A Bizánci mozaikok tehát stílusában szerteágazó, formailag és zenei megfogalmazásban is vállaltan eklektikus CD – csakúgy, mint maga a bizánci rítusú világ. A kapcsolódás, ami mégis átdereng a sokszínűségen, szakmailag, racionálisan nem megfogható, s nem is fogalmazható meg: hiszen létrehozója a keleti keresztény hit, s annak egyik csodálatos megnyilvánulási formája: a bizánci rítus, a bizánci liturgia. A lemezen található „zenei mozaikokat” egy bizánci áhítat keretében elhangzó műsorként kínáljuk a hallgatónak. A vokális anyagot helyenként hangszeres interludiumok, közjátékok tagolják, melyek az egyes részek tematikus összefüggését, vagy éppen különállását hivatottak hangsúlyozni.”

Ezek a megállapítások erre a kiadványra is éppúgy igazak, mint az első CD-re. Az első három vokális kompozíció nagy szláv mesterek alkotása: Rimszkij-Korszakov híres, nemesen egyszerű Miatyánkja (1), amelyet harang-ima (2) és Bortnyanszkij bécsi klasszikus stílusban írt, ujjongó karácsonyi motettája követ, mely „vokális kamarazenekari” előadásmódot kíván (3), majd Csesznokov mélyen megindító, mélybasszus-szólistákra (Domahidy László és Silló György) írt imája, a 70.zsoltár szavaira (4).

A hangszeres közjáték, amely fa-hangszereket és harangokat szólaltat meg, a szenvedés idejéből a föltámadás ünnepére való megérkezést érzékelteti (5). A keleti-katolikus szír maronita egyház ősi dallamán szólal meg a húsvéti öröm főéneke, s ez a zene a kora-keresztény világba visz minket (6). Utána egy 15. századi szerb mester: Nikola misztikus Kerub-himnuszát énekli Philipp György (7), majd egy 18. századi magyarországi kézzel írott kottáskönyv, az ún. sajópálfalai irmologion dicsőítő zsoltárát (8), és Fülöp püspök fennhangjaival a magyar görögkatolikus egyházban ma használatos dallamon a Boldogságok-imát halljuk Bubnó László feldolgozásában.(9)

Vecsernyére szól ezután a harang (10), mintegy bevezetve az alkonyati istentisztelet kezdőzsoltárát (103.zs.), a kiváló bolgár mester, Petar Dinev alkotását (11). Lengyel és magyar kortárs motetták következnek: Twardowski műve a vasárnapi vecsernye prokimenjét (12), míg a művészeti vezető, Bubnó Tamás kompozíciója a magyar görögkatolikus esküvőkön szokásos dallamra az Izaiás, örvendj című himnuszt dolgozza föl (13).

A lemez paraliturgikus műveket bemutató részét karácsonyi csengés-bongás jelzi (14), amelyet vidám és sodró lendületű, szláv népi hangvételű kántáló-ének feldolgozások követnek, Georgy Smirnov és Silló György tollából. (15-16-17)

A kántálás világából a CD utolsó harang-imája vezet minket vissza a liturgia időtlenségébe (18). A kiváló ukrán zeneszerzőnő, Lesya Ditchko szoprán szólóra és férfikarra írt Szent Liturgiájából következik két egymás követő tétel: az Istennek egyszülött Fia kezdetű himnusz Szabóki Tünde előadásában (19), valamint a Boldogságok-ima, melynek szólistái: Varga Donát és Cser Péter (20). Miként a lemez elején, most a végén is kivételesen szép remekművek zendülnek meg. Stravinsky két, eszköztelenségével lenyűgöző ószláv nyelvű imája – melyekhez később latin szöveget is illesztett, s általában ezekkel éneklik világszerte – a Miatyánk (21) és az Üdvözlégy Mária (22) szólal meg, befejezésképpen pedig a bizánci reggeli zsolozsma kezdetén felhangzó verseket halljuk Rachmaninovnak gyönyörűséges, sokszólamú kompozíciójában (23): Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakaratú embereknek. Uram, nyisd meg ajkaimat és szám a Te dicséretedet fogja hirdetni.

Ezen idézetek a CD mottójául is szolgálhatnának, hiszen a Szent Efrém Férfikarnak és a közreműködő vendégeknek ez volt a szándéka a Bizánci mozaikok II elkészítésével.

Bubnó Tamás

---

Szent Efrém Férfikar

Az együttest Bubnó Tamás alakította meg 2002-ben. A karvezető Kárpátalján folytatott kutatásokat egyházzenei doktorátusához, melynek témája A magyarországi és a Kárpátok-vidéki görög katolikus dallamok eredete és variánsai volt. Itt bukkant rá egy ismeretlen kéziratra, Boksay János (1874-1940) kárpátaljai görög katolikus pap-zeneszerző férfikarra komponált Aranyszájú Szent János-liturgiájára. A kórust tehát alapvetően azzal a céllal hozta létre, hogy megszólaltassa a felfedezett művet, így összegyűjtötte egyrészről szólista, ill. hivatásos karénekes barátait, akik a legnagyszerűbb budapesti kórusokban énekeltek (mint pl. Honvéd Férfikar, Magyar Rádió Kórusa, Nemzeti Énekkar, Tomkins Énekegyüttes), másrészről a Budapesti Énekes Iskolában (Schola Cantorum Budapestiensis) végzett énekes tanítványait. Az utóbbi együttessel többször együtt is koncerteznek itthon és külföldön.

Az újonnan megalakult, 15 fős együttest rendszeresen meghívták, hogy görög katolikus liturgiákon teljesítsen szolgálatot. Nevük az egyik első nagy bizánci himnuszköltőt, Szír Szent Efrémet (306-373) idézi, akit már életében a "Szentlélek hárfája" névvel illettek.

A Boksay-lemez (2005) megjelenése után az együttes egyre több koncertmeghívást kapott. Repertoárjukat görög-bizánci énekekkel, illetve szláv-ortodox klasszikusok műveivel szélesítették. Ennek eredményeképpen jelent meg második lemezük Byzantine Spirit címmel az Orpheia kiadónál (2006). Erre a CD-re egy zenetörténeti különlegesség is fölkerült: Liszt Ferenc egyetlen egyházi szláv nyelvű motettája, a Slavimo slavno Slaveni. Behatóan kezdtek foglalkozni a Liszt-férfikarokkal, s eldöntötték, hogy összkiadásban teszik közzé a mintegy 60 kompozícióból álló oeuvre-t. A BMC kiadónál eddig két album jelent meg eddig ebből: Liszt: Male Choruses I és II (2009, 2010). Legutóbbi CD-jüket (Byzantine Mosaics) a luxembourgi Pizzicato szaklap 2010 júniusában beválogatta a világ klasszikus zenei CD kiadásának toplistájába, és Supersonic díjjal jutalmazta.

A férfikar nemzetközi karrierje 2006-ban átütő sikerrel vette kezdetét: a Hajnówka Nemzetközi Ortodox Egyházzenei Fesztiválon (Lengyelország) megnyerték a professzionális kamarakórus kategóriát. Először fordult elő a rangos fesztivál 25 éves történetében, hogy nem szláv kórus vitte el az első díjat.

Az elmúlt öt évben a Szent Efrém Férfikar koncertezett Berlin, Bécs, Buenos Aires, Montevideo, Moszkva, Szentpétervár, Párizs, Pozsony, Róma és Varsó jelentős hangversenytermeiben és templomaiban. Turnéztak Csehországban, Lengyelországban, Németországban, Ausztriában, Szlovákiában és Szerbiában is. Nagyhírű külföldi és hazai fesztiválok kérték föl őket vendégszereplésre: Szentpétervári Tavaszi Fesztivál (2005), Schleswig-Holstein Musik Festival (2007), Festival de Royaumont (2008), Festival d’Auvers sur Oise (2009), Miskolci Operafesztivál (2007, 2010), Művészetek Völgye (2006, 2007), Arcus Temporum, Pannonhalma (2008, 2012), Csajkovszkij Maraton (2008), Ördögkatlan Fesztivál (2008, 2009, 2010), Pécs – Európa Kulturális Fővárosa (2010), Janacek May Festival – Kravare (2010), Dvorzsák Fesztivál – Olomouc (2010), Donaufest-Ulm (2010), Szakrális Fesztivál Gdynia (2010), Liszt Festival, Raiding/Doborján (2010), MusikFestspiele Saar (2011), Gdanski Tavaszi Fesztivál (2011), Liszt Fesztivál, Pozsony (2011), Zempléni Fesztivál (2007, 2011), Mozart Maraton (2012), Concentus Moraviae (2012), Budapesti Tavaszi Fesztivál (2006, 2007, 2008, 2012).

Az együttes fő célja továbbra is a bizánci rítusú egyházzene autentikus megszólaltatása. Tíz éves fennállásukat a Byzantine Mosaics II CD kiadásával, valamint az Orientale lumen (Kelet világossága) című nagyszabású koncertsorozattal ünneplik, amelyben sztárvendégeik többek között Sebestyén Márta és Jevgenij Nesterenko. 2012-ben többször fellépnek a Budapesti Fesztiválzenekar vendégeként: Bartók-műsorokban énekelnek, s a nagy magyar komponista férfikarainak összkiadását is tervezik – további bizánci rítusú liturgikus lemezek elkészítése mellett.

művészeti vezető: Bubnó Tamás
Igazgató-menedzser: Erdődy Orsolya erdody.orsolya@szentefrem.hu

szentefrem.hu